Az egészségügyi állapotunkba beállt negatív változás megtapasztalása kortól és nemtől függetlenül riasztó élmény. Ha a színek homályossá válnak, a látásunk pedig rohamos mértékben romlik, érthető, ha pánikba esünk és a legrosszabb szcenáriót vízionáljuk magunk elé. Az esetek többségében az imént említett jelek a szürkehályogra utalnak. Laikusként a szürkehályog gondolata talán egyenlő lehet a megmásíthatatlannal, a valóságban azonban a modern orvostudomány már könnyedén kezeli ezt az egyébként valóban félelmetes rendellenességet.
A legtöbbünk nem szívesen fekszik kés alá, így érthető, ha inkább a műtéten kívüli megoldások érdekelnek minket. De van-e egyáltalán ilyen? A szürkehályog „csak és kizárólag műtéttel gyógyítható! Sem gyógyszer, sem kezelések nem fordítják meg a folyamatot” (forrás: Dr Nagymihály). A szakvélemény egybecsengő véleménye tehát az, hogy a műtétet nem kerülhetjük meg, ha változtatni kívánunk a közel sem kellemes helyzeten.
A jó hír viszont az, hogy a kezelés rutinműtétnek számít – olyan eljárásnak, amit közel fél évszázados tapasztalat, gyakorlat és a művelet finomra hangolása jellemez. A leggyakoribb kérdések egyike a szürkehályog műtét előtt, hogy a beavatkozásnak vannak-e kockázatai? Nos, Dr Nagymihály szerint fontos tudnunk, hogy teljesen rizikómentes műtét nem létezik, így a szóban forgó beavatkozás is operál némi kockázattal. Ez azonban olyannyira elenyésző, hogy nem szükséges vele komolyabban számolnunk.
A bizalmunkat növelheti az a tény is, hogy a szürkehályog műtét számít a leggyakoribb szemészeti beavatkozásnak a világon. A szemünk, mint egy precíziós, csúcsteljesítményű műszer, az egyik legdrágább kincsünk. Ha zavart tapasztalatunk a látásunk vonatkozásában, illetve, ha túl gyakran kell váltogatni a szemüvegünk dioptriáját, mindenképpen keressünk fel szakorvost! Bár a korábban említett tüneteknek több egészségügyi okai is lehetnek, ha azokat folyamatosan tapasztaljuk, sajnos joggal gyanakodhatunk a szürkehályog -vagy ahogy szaknyelven nevezik, a cataracta- kialakulásától.