Manapság egyre inkább előtérbe kerülnek a klímaváltozással kapcsolatos problémák. Fontos kérdéssé vált például a szén-dioxid kibocsátás és az energiafelhasználás csökkentése a fűtési rendszereken belül. A hőszivattyú segít a túlnyomórészt természetes gázokkal működtetett hagyományos fűtőrendszerek által generált szénlábnyomunk csökkentésében.
A hőszivattyú nagyrészt a környezet (levegő, talaj, víz) hőenergiáját hasznosítja fűtési vagy hűtési energiaként, kis mennyiségű villamosenergia felhasználásával. További előnye, hogy a működésének hatásfoka sokkal jobb, mint a hagyományos fűtési technológiáknak, mindezen felül nagyon alacsony a karbantartási igénye.
A hőszivattyú segítségével tehát fedezni tudjuk az ingatlanunk fűtését, hűtését és a használati meleg víz előállítását egyaránt. Legfőképpen családi házak esetében egy nagyon jó alternatív megoldás, újonnan épülő otthonokban pedig már alapkövetelményként szerepel a megújuló energia alkalmazása minimum 25%-os arányban.
A radiátor főbb csoportosítási szempontjai
A lakásokban használt fűtőtestek valamilyen forró folyadék keringetésével melegítik fel a levegőt és azon keresztül a környezetet. A radiátor és a konvektor a fűtőtestek csoportjába tartoznak, amelyek a hőenergiát a hőcserélés elvének segítségével adják le. A radiátorokat sokféle szempont szerint csoportosíthatjuk.
Anyaga szerint lehet acéllemez, alumínium, öntöttvas, rozsdamentes acél radiátor. Azt, hogy milyen anyagból készült fűtőtest mellett döntsünk, egyaránt megszabja a rendszer kialakítása és az abban használatos anyagok. Méret kiválasztásánál figyelembe kell venni az adott helység hőszükségletét és az ennek megfelelő teljesítményt.
A kialakításuk szerint lehetnek lap, tagos vagy cső szerkezetek. A fűtőtestek felhasználási területük szerint is osztályozhatók, itt beszélhetünk fürdőszobai, illetve lakó és egyéb terekben használható fűtőegységekről. Modern világunkban a funkció mellett egyre fontosabb az esztétikum, ezért a dizájn fűtőtestek is egyre szélesebb körben elterjedtek.